A szuperételként is ismert spirulina alga amellett, hogy a természet egyik multivitaminjaként óvja egészségünket és erősíti immunrendszerünket, jelentős bőrvédő és bőrfiatalító hatással is rendelkezik. A Spirulina kiváló aminosavforrás, emellett gazdag omega-3 zsírsavakban, valamint számos más tápanyagban, beleértve a B-vitaminokat és a vasat is. De vajon pontosan milyen bizonyított és lehetséges bőrvédő hatásokat köszönhetünk a spirulina egyedülálló tápanyagtartalmának?
A spirulina fokozhatja a bőr kollagéntermelését
Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy bizonyos hatóanyagok fogyasztása illetve helyi alkalmazása képes lehet csökkenteni a bőr öregedésének jeleit, valamint fokozni a bőr kollagénszintézisét. Egy 2019-es tanulmány szerint a spirulina rendszeres és megfelelő mennyiségű fogyasztása pozitívan befolyásolhatja a növekedési faktorokat a bőr kollagén előállításáért felelős fibroblaszt sejtjeiben. Ez részben annak köszönhető, hogy a spirulina számos fontos aminosavat tartalmaz, köztük a glicint és a prolint, amelyek támogatják a szervezet kollagéntermelését és segítenek megőrizni a bőr feszességét is.
Öregedésgátló hatás egyetlen tablettában
A spirulinában található kulcsfontosságú tápanyagok jelentős része erős antioxidáns hatással rendelkezik. Az egyik ilyen antioxidáns vegyület a fikocianin, a spirulina fő hatóanyaga, amely az alga mély kékeszöld színét is adja. Egy 2014-ben készült tanulmány szerint a fikocianin elősegíti a sejtek antioxidáns aktivitását, ami a káros szabad gyökök eltávolítását eredményezi. A fikocianin és a spirulinában található más jótékony vegyületek felveszik a harcot a szabad gyökökkel, és ezáltal segítenek megelőzni a ráncokhoz és az öregedés más jeleihez vezető sejtkárosodást. Ezeknek köszönhetően a spirulina alga rendszeres fogyasztása nem csak immunerősítő, hanem öregedés- és gyulladáscsökkentő hatású is lehet.
A spirulina segíthet a méreganyagok eltávolításában is
Egyenlőre nem áll rendelkezésünkre szilárd bizonyíték annak alátámasztására, hogy a spirulina segít eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből vagy a bőrből, azonban egyes tanulmányok beszámolói bizakodásra adnak okot. Ezen klinikai vizsgálatok résztvevőinél a szervezetben a vizsgálat idejére mesterségesen kiváltott nehézfém-toxicitás ellen hatékony volt a spirulina, különösen az arzén esetében. A spirulina testre és bőrre gyakorolt méregtelenítő hatása jelenleg is klinikai vizsgálatok tárgyát képezi.
A spirulina további lehetséges bőrvédő hatásai
Egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy jelentős antioxidáns és antimikrobiális hatása miatt a spirulina kozmetikumok összetevőjeként való helyi alkalmazása segíthet az akné kezelésében. Egy másik beszámoló szerint a spirulinát tartalmazó kenőcs segíthet az ekcéma tüneteinek enyhítésében is naponta kétszer helyileg alkalmazva, minimum 3 héten keresztül. Egy másik vizsgálat arról számolt be, hogy a spirulina csökkentette a pszoriázist, vagyis a pikkelysömört a vizsgálatban résztvevő egereken, így potenciálisan a pikkelysömör kezelésére szolgáló természetes gyógyszerként is számításba jöhet.
Hogyan alkalmazzuk a spirulinát?
A spirulina elérhető por, kapszula és tabletta formájában is, melyeket a legátfogóbb hatás elérése érdekében szájon át, folyadékkal ajánlott fogyasztani. Mi a Mannavita Spirulina Tablettát ajánljuk, mely mesterséges adalékanyagoktól mentes, és 100%-os tisztaságú spirulinát tartalmaz. Az immunrendszer erősítésére, a gyulladások csökkentésére és a bőr védelmére alkalmazhatjuk a Mannavita Imunex kapszulát is, mely a spirulina mellett olyan további egészségvédő hatóanyagokat tartalmaz, mint például a chlorella, a lithothamnion, a kelp, illetve a Haematococcus pluvialis algák.
A természetes bőrápolás kedvelői a spirulina port, vagy a finomra összetört spirulina tablettát heti 1-2 alkalommal hozzáadhatják már meglévő arcmaszkokhoz, amit felvitel után néhány perccel leöblíthetnek, vagy válogathatnak a spirulinát tartalmazó kozmetikumok egyre bővülő kínálatából is.
A fenti információk tájékoztató jellegűek!
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/PMC6317665/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24691130/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16615668/
